2011. február 13., vasárnap

Megint ülök a Netcaféban...

Szomorúan gondolok Vivaldira, akivel soha nem tudtam összebarátkozni, félt tőlem; csodálatos kölykei vannak...kár, hogy nem él már...
Berthe, a csodálatos vizsla, úgy szeretném megfuttatni, de sajnos otthon csücsül a házban, nem tudom, hogyan oldom ezt meg, amíg Angliában leszek...
>

most ezt hallgatom Laciék voltak itt, tegnap este színházba mentünk. A kaméliás hölgyet adták a Magyar Színház előadásában.Főleg Györgyi Anna alakítása volt élményszerű, maga az átdolgozás, a rendezés nem volt igazán jó. Gémes Antos is elég jó volt, de nem volt eléggé hihető, hogy ő a nagy szerelem. Törött bokával játszott. Utána a Belga Sörözőbe mentünk, vacsoráztunk is, jó volt. Ma Robert Capa kiállítását néztük meg. A Nagytemplomban istentiszteletre ütünk be, szép volt a Miatyánk s utána a Messiás részlete.
Sokat, nehéz szívvel gondolok az otthonmaradottakra, mi lesz Lillyvel, Misivel Nanival. Misi rettenetes psychés állapotban van, egyfajta agitált depresszió alakult ki nála, nem hajlandó a gyógyszereit szedni.
Bánt, hogy a kutyák mozgatását nem tudom megoldani.
Lassan elviszik a kis olasz agarakat is Németországba is.
Holnap irány Swindon, remélem, megleszek ott, elfogadnak s főleg sikerül pénzt keresnem, hogy ebből a gödörből kijussak.
A gyerekek szerencsésen megérkeztek Obertauernből.